1. Cikkek
2. Város

A hétvégén megérkezett a postaládákba az Esztergom újság. Az első oldalon mindjárt örvendetes, de annál hihetetlenebb hír kólintja fejbe az olvasót: “augusztus második felében vehetik birtokba az utasok az új autóbusz- pályaudvart”.

Túl azon, hogy ez már a sokadik időpont, amit belengettek, és ami végül újra és újra elmaradt a műszaki átadás hiányában (ami állítólag most végre megszületett valami csoda folytán), még mindig nem tudjuk, hogy a buszpályaudvar megnyitásával egyidejűleg lesz-e végre a városban érdemi tömegközlekedés, vagy a városba beérkező látogatók is a helybéliek sorsára jutnak: helyijáratok híján gyakorolniuk kell a távgyaloglást.

A cikk írója egy mondattal utal arra, amit a város lakói évek óta hiába várnak: “ az egyre növekvő személygépjármű- forgalom, a parkolási nehézségek és a parkolási díjak mértéke a közösségi közlekedés igénybevételére ösztönzi a lakosságot. Amennyiben ehhez modern járművek, megbizható menetrend is társul, valós alternatívát jelenthet az egyéni közlekedéssel szemben.”

Ezek szerint úgy tűnik, hogy fel lett fedezve a spanyolviasz: finoman szólva is érdekesek a fenti állítások a fideszes városvezetés szájából, amely (szintén kivétel nélkül) fideszes elődei évtizedek óta nem voltak képesek a helyi közösségi közlekedést modernizálni, a lakosok igényeit felmérni és a járműparkot megújítani.

Valójában pont az évtizedek óta tartó közösségi közlekedéshez való dilettáns hozzáállás, a tudatos leépítés vezetett ahhoz, hogy a városban csak akkor juthatunk el időben A- ból B- be, ha saját autónkkal járunk. Ennek jól látható eredményeként mára belefulladtunk a többszörösére duzzadt gépkocsi- forgalomba.

A cikk még taglalja, hogy milyen okos dolog az intermodális csomópont, a vasút és a busz közötti kapcsolat létrehozása, csak éppen azzal nincs tisztában, hogy Esztergomban ennek sem létjogosultsága, sem haszna, vagy gyakorlati értéke nincsen. Hiszen a munkából hazérkező városlakó, a környékbeli településekről elintézendő ügyei miatt ideutazó, vagy a Budapestről idelátogató turista legfeljebb a város túlsó végéig szeretne eljutni - ki-ki az otthonába, a kórházba szakrendelésekre, vagy a kulturális látnivalókhoz - és ezen túl nincs szándékában semerre továbbmenni.

Mindehhez eddig is elegendő lett volna a jól megtervezett helyi közösségi közlekedés, hiszen a vasútról senki sem akar átszállni a távolsági buszokra (ugyan minek?? ha át kell szállnia, azt már előbb, Dorogon megteszi), márpedig az intermodális csomópontoknak éppen ez lenne az értelme.
Csodálkozni ugyan nem csodálkozunk, hiszen Magyarországon láthatunk semmibe vezető kerékpárutat, egy méter magas kilátót - csak az a lényeg, hogy a pénz el legyen költve. Az unió és a magyar adófizetők pedig közösen állják az értelmetlen beruházások finanszírozását.

A helyijáratok újratervezéséhez az eddigi tapasztalatok után sok reményt nem fűzhetünk, ahhoz meg pláne nem, hogy uram’bocsá a lakosok igényeit felmérnék (ami már amúgy is lehetetlen a pályaudvar megnyitásàig rendelkezésre álló pár hét alatt). Ami valószínűbb, hogy valamilyen közlekedésben tudós szervezet a fejünk felett (persze jó pénzért) kitalálja az új menetrendet( esetleg vonalhálózatot), aminek a lakosok valós igényeihez semmi köze nem lesz (mint amikor annak idején Meggyes körbeautózta a a várost, és így döntötte el, merre járjanak a helyijáratok...).

Itt kell még szót ejtenünk az új buszpályaudvar helyszínének megválasztásáról is: a helyiek tiltakozása ellenére sikerült a nagy forgalmat lebonyolító pályaudvart egyenesen egy lakótelep közepébe helyezni, annak minden zajával, rezgésével, kipufogógázával együtt, ellenben a többlet parkolási hely megteremtésének kizárásával.
Bele sem merünk gondolni, hogy milyen terheket ró majd mindez az itt élők életminőségére.

(Az intermodális jelentése: „többféle eszközt, módot kombináló…”, vagyis a közlekedés többféle formájának összehozására, összehangolására vonatkozik, azaz a vasút, a helyi autóbusz, a helyközi autóbusz közlekedés, a gépkocsik számára kialakított parkolók, kerékpártárolók tartozik ide.”)

Az ötlet kiagyalójának, a tervezőnek és a kivitelezőnek is ezúton gratulálunk.

Eközben pl. Izraelben az állam legnagyobb tömegközlekedési beruházásának keretében 145 km hosszúságú, 24 várost érintő, 109 állomásból álló metróhálózat létrehozásáról döntöttek. A terveket 2022-ben véglegesítik.

Magyarország fényévekre van, és marad is még sokáig ettől.

Török Szilvia